Sziasztok!

Most hétvégén volt a szombathelyi verseny hivatalos pályabejárása. Kivételesen már a versenyiroda nyitására odaértünk, és azonnal át is vettük az itinereinket. Ami meglepetésként ért bennünket, a gersekaráti gyors volt, hiszen arra készültünk, hogy Kismákfa lesz, viszont megörültünk a dolognak, mert abban bíztunk, hogy a régi Gersekarát-Telekes gyorsot tették be végül, de sajna kiderült, hogy nem errõl van szó, hanem a kismákfai gyorsot alakították át úgy, hogy máshol volt a cél. Szegény gyorsnak nem tett jót a változtatás…

Mindenesetre nekivágtunk, tájékoztattak minket, hogy az egyházasrádóci gyors annyira elázott a sok esõtõl, hogy nem lehet tréningezni, úgyhogy Kismákfára mentünk elõször. Volt kis bonyodalom az idõbeosztást illetõen, a 2. sz. végrehajtási utasításban 9 óra volt megjelölve, az itinerben 10. Mi kilencre odaértünk, de eltelt kis idõ, mire megjöttek a pályabírók. Mindenesetre akkor következzenek a gyorsasági szakaszok felsorolásszerûen, abban a sorrendben, ahogy tréningeztük õket.

VASVÁRI ÚT-GERSEKARÁT: A kismákfai gyors eleje, de a negyedik kanyartól (az még benne van, ahol a Subaruval kiütöttük a hídpillért…) más a vonalvezetés, nagyjából ellentétes irányban megy, mint tavaly. A vége pedig szerintünk élvezhetetlen, mind versenyzõi, mind nézõi szempontból. Hosszú (8-900 m!) egyenesek, egy-két lassítóval tûzdelve. A féktávokon viszont sok múlik. Ha nézõként mennénk erre a gyorsra, valószínûleg a rajt után kb. egy kilométerre lévõ vadászházhoz mennék, elég hosszan belátható a gyors. Van két visszafordító, az egyiknél árokkal, a ház elõtt pedig szlalom a fák között.

DOZMAT-NÁRAI: Ismerõs gyorsasági, a versenyzõknek valószínûleg a lassítókról maradt emlékezetes, elrendezésük miatt gyakorlatilag gázelvétel nélkül lehetett átmenni rajtuk. Persze csak a második körben, amikor már tudtuk, mire számítsunk. A gyors rajtja elég nehezen megközelíthetõ, egy meredek domboldalon kell felmenni, ami persze merõ sár volt. A gyors elsõ pár kilométere is sáros, de aztán egy lendületes, élvezetes szakasz következik, elég bevállalós, ötödikes, hatodikos kanyarokkal. Nézni talán, a tavaly elõtti céltól érdemes besétálni, kb. 1,5 km-re van egy nyújtott jobbkanyar, belülrõl elég fogcsikorgatós… Az idei célhoz sajnos ismét sok egyenes és derékszögû kanyar marad a végére, ráadásul sáros is a fák között. Kár volt beletenni, csak azért, hogy legyen kilométer.

REPÜLÕTÉR: Vagy hivalkodóbb nevén szuperspeciál. Szerintem ezt már mindenki ismeri, a sáros részeket kivették belõle, a végén pedig van még két kilométer új rész. Van benne egy elmebeteg ugrató, inkább rakétakilövõ silóhoz hasonlít. Utána rögtön pedig egy gödör… Nézõként inkább a tavalyi cél környékét ajánlanám, a nagy domb melletti tempós részt vagy a visszafordítót az új részre.

HORVÁTZSIDÁNY-TÖMÖRD: Az acsádi mellett a másik kedvenc gyorsasági szakaszunk. Igaz, ömlött az esõ, amikor tréningeztük, de szerencsére nem lett sáros, csak állt rajta a víz. Jellegzetes, jó pálya, de nagyon oda kell figyelni az árkokra, kövekre, tuskókra a kanyarok külsõ, belsõ ívein. Nem utolsósorban pedig gyönyörû környezetben fekszik. Látványos részek vannak bõven, szerintem a rajttól érdemes elindulni, vagy keresni egy erdei utat, ami bevisz a közepére.

ACSÁD-SZELESTE: Klasszikusnak számít a szombathelyi versenyeken, nagyon szeretjük. Igazi rali pálya, sok kalandunk volt már rajta, de jó lenne idén kalandmentesen és gyorsan átmenni rajta. Árok itt is van bõven a külsõ íveken… Nézni a rajt utáni balos kanyarban érdemes, ahol még a Mitsubishivel beestünk az árokba, kicsit feljebb egy jobbos, vagy a vasúti híd alatti rész. A közepéhez is be lehet menni, ott is van néhány tempós, bevállalós szakasz.

Az egyházasrádóci gyorsot talán csütörtökön lehet majd megnézni, ha addig nem esik az esõ. Ez az idõjárás-elõrejelzés tükrében nem túl valószínû, de bizakodunk. Azt hiszem, hogy a többi pályán is meg fog gyûlni a bajunk a sárral, ha megint olyan idõ lesz, mint ezen a hétvégén.

Mindenesetre nagyon várjuk a versenyt, bennünk maradt a bizonyítási vágy Fehérváron. Meglátjuk, mire lesz elég a kis csapatunk. Tréning tekintetében nyugodtak vagyunk, a többi kevésbé rajtunk múlik. Hát akkor találkozunk a pályák szélén, és elõre is köszönjük a szurkolást, biztatást. Higgyétek el, nagyon jól esik…